Kelt 2009-12-29 14:58:00, A(z) Film kategóriában, 0 hozzászólás
Úgy látom, hogy manapság filmek százai szólnak a második világháborúról, a munkatáborokról, diktatúrákról és hányadtatott sorsú szegény zsidókról. Ez a hatalmas filmáradat (amely az iskolák révén mára már szinte kikerülhetetlen) bennem egyébként nem egészen szimpátiát szült, a téma efféle túllihegése inkább ellenszenves nekem.
Habár ez a film is a diktatúra témájához tesz hozzá, fontos leszögeznem, hogy ez nem a fentiekről szól. A történet napjainkban játszódik, Németországban. Az ott élő diákok nem sokban különböznek az ittenieknél, élik életüket, amely alatt itt az iskolát, a délután bandázást, a bulizgatásokat, stb. kell értenünk. A fiatalok nagy része azonban különösebb befogadó közösség, eszmék, célok és jó családi háttér nélkül tengetik napjaikat. Ez aztán nagyon befolyásolhatóvá teszi őket.
A német iskolákra jellemző az ún. projekthét, amikor a diákok nem a szokványos módszerrel tanulnak, hanem mindenki felíratkozik egy-egy témára, és abban elmélyíti az ismereteit. A cselekmény az autokrácia (Amikor egy személy vezet egy közösséget)-kurzusra jelentkező diákok, és az ő tanáruk egy hetét mutatja be, valós történet alapján.
A témából adódóan nem kell sokat várni, míg szóba kerül a második világháború kérdésköre, melyek miatt a németek mára már önostorozásba kezdtek. A tanáruk azonban csodálkozva tapasztalja, hogy a nebulók szerint a Hitler-féle diktatúra mára már nem lenne megvalósítható, hiszen mindenki sokat tanult az esetből. A tanár nem ért velük egyet, olyannyira, hogy magánakcióba kezd, és elkezdi kiépíteni az autokráciához kellő körülményeket a csoportban. Fegyelem, egyenruha, saját logó...
A dolog akkor vesz egy kis változást, amikor a "Führer-választás"-kor a diákok egybehangzóan Reinert, a tanárt választják meg rögtönzött vezetőjükké. Az akkor még viccesnek tűnő tanár innentől Wenger Úr-nak nevezteti magát, és - szintén viccesen - a diákokat az anarchisták (egy másik kurzus résztvevői) ellen hangolja.
Az első napon még viccesnek tűnő játék azonban egyre jobban megtetszik a diákoknak.
Az addig magányos tinédzsereknek nagyon megtetszik a közösséghez tartozás érzése, a közös "harc" egy célért. Tele graffity-zik a várost a logójukkal, weboldalt indítanak, és mindenkit kiközösítenek, aki nem a Hullám névre keresztelt közösségüknek a tagja. A közösség mindenkinek erőt ad a mindennapokra is, és nem kell eltelnie sok időnek, míg a diákok hisztérikus rajongással kezdenek közeledni a közösségük, és Wenger úr felé. Azokat, akik észrevették ennek a veszélyét, és a fasizmussal vonható egyértelmű párhuzamokat, kiközösítik, megbüntetik. Ez aztán nem egyszer hosszú, bensőséges kapcsolatok végét jelenti, ugyanígy történik ez Wenger Úr-ral is, aki kisebbségi komplexusa miatt nem tudja helyesen megítélni a helyzetet.
A cselekmények egyre gyorsulnak, és nemsokára megállíthatatlanok lesznek. A tagok valamilyen tettbe szeretnék belefektetni a közösség erejét . Wenger Úr azonban, akit a feleségével folytatott elcsúfult vita felocsúdásra kényszerített, többé nem támogatja a közösséget, végre megálljt parancsol. Az ezután a diákokra háruló feszültségeket azonban nem mindenki bírja, és egy különösen kiszolgáltatott fiú rendkívüli tettet hajt végre...
A film hihetetlen precizítással, realisztikusan mutatja be a csoportban végbemenő folyamatokat, mindezt kísérve remek felvételekkel és zenékkel.
Cím | A hullám (2008) |
Mûfaj | Dráma (101 perc) |
Szereplők | Jürgen Vogel, Frederick Lau, Max Riemelt, Jennifer Ulrich |
Rendező | Dennis Gansel |
Értékelés: 5


Új hozzászólás
Ugyanebben a kategóriában olvashatod:
Following,2011-07-27 22:42:00
Super 8,2011-07-23 13:46:00
127 óra,2011-06-18 22:42:00
Egy lányról,2011-03-19 15:32:00
A Faun labirintusa,2011-01-03 16:02:00
Üvegtigris 3,2010-12-29 21:53:00
Motor: DADIblog 1.0 | Kasztni: HTML, CSS
Copyright © dadikovi
Felhasznált programok: Gimp, Geany, Inkscape.