Kelt 2010-08-10 14:23:00, A(z) Utazás kategóriában, 6 hozzászólás
Hosszas, unalmas és képekkel tűzdelt úti beszámoló a 2010. évi családi, és egyben a legfontosabb nyaralásról, amely katasztrofálisan kezdődött, de nagyon jól ért véget.
Egy hely
Nem lövök le poént: Erdélyben voltunk. Persze rögtön felvetődhet a kérdés, hogy miért éppen a persze magyarok által lakott, de mégis, még kis hazánknál is jobban a Balkánra emlékeztető országba megyünk nyaralni, és miért nem egy kellemes tengerparti település üdülési centrumába, vagy legrosszabb esetben is a Balatonra. Ehhez tudni kell, hogy a családunk már évek óta egy bizonyos elvet követ a nyaralások úticéljainak megtervezésénél. És ez az elv nem más, mint hogy, ha már Európa ezen országában lakunk, akkor miért ne ismerjük meg töviről hegyére ezt a helyet. Mit nekünk a tenger minden szépsége, amikor itt van nekünk a Mátra, a Bükk és a Zemplén, a Balaton és az Alföld, legalább annyi, és legalább olyan szép helyekkel, mint amilyenek külföldön is vannak. Így aztán az elmúlt években végig látogattunk minden tájegységet Magyarország ideiglenes politikai határain belül, mindössze néhány (általunk veszélyesnek ítélt) területet (Tolna, Baranya, stb.) kihagyva. Viszont erre az évre "elfogytak" a célpontok. Viszont rövid tanakodás után arra jutottunk, hogy mindezek mellett még mindig nem láttunk semmit, ha nem jártunk Erdélyben, ami minden bizonnyal a történelmi Magyarország legszebb helye, ezáltal tökéletes hely a korábbi szokásaink folytatására.
Egy szállás
De még mielőtt a szállásra térnék, elmondom azt is, hogy ebben az évben vonattal mentünk. Egyrészt, mert féltettük az autót a román
Szóval a szállás. A már korábban kifejtett úticél-választó-elvhez csatlakozik egy másik szokás is, miszerint mi inkább a "falusi turizmus"-nak nevezett jóság szálláshelyeit szoktuk használni. Ennek vannak előnyei, és hátrányai is, ha jó helyet fogsz ki, olyan nyaralásban lehet részed, amiben senki másnak, de ha nem, akkor pokollá teheti az egész időt. Mi egy idős házaspárhoz kerültünk, akiket egy ismerősünk ajánlott nekünk. Alapjába véve rendesek voltak, és kitették értünk a szívüket, viszont alapos kivetni valóink lehettek volna a higiénia területén, ráadásul a mi szobáink nem igazán különültek el az övéiktől, ami az otthon hagyott autó problémájával együtt garantálta, hogy ne nagyon élhessük meg azt a szabadságot, amit egy ember nyaralás közben szeretne. Gyakorlatilag ők (és a gyerekeik) szervezték nekünk a programokat, vittek minket autóval (sőt egyszer traktorral is, mondjuk az tényleg nagy élmény volt), megnézni Erdély néhány nevezetességét, és bár tényleg elég tapintatosak voltak, de sosem lehettünk egyedül (vagy csak ritkán a környéken), és ez, illetve a kiszolgáltatottság (azt kellett ennünk, amit adtak, holott az ízlésünk teljesen más volt, stb.) kicsit megterhelő volt.
Az idős házaspár néhány állata biztosította a tartósan magas légy / köbméter arányt, ami étkezéskor nem kevés undort okozott nekünk. Nem szeretném folytatni, biztos el tudjátok képzelni magatoktól is. Az is igaz, hogy a házba simán bele lehetett volna rakni néhány százezer forintot, karbantartásra, főleg a fürdőszobában voltak bajok, a leeső csapteleppel, és a hasonló nyalánkságokkal. Az a helyzet, hogy már az elején hisztérikusan menekülhetnékünk volt, épphogy maradtunk, de a későbbiekben megérte, tényleg. Viszont nem kertelek, a végén már nagyon haza akartunk jönni, jó volt ez a hat nap, de soha többet autó nélkül, soha többet ilyen helyre, soha többet ... Sok mindent megfogadtunk.
Egy program
Végül Erdély mentette meg a nyaralást. Tényleg sok szép helyre mentünk el, néhányuk egészen kiemelkedő volt, olyan helyek, amihez foghatót nem is nagyon láttunk még. Továbbá nagyon jó időnk is volt, ami nagyon nagy kegyelem, tekintve, hogy indulás előtt esőt mondtak egész hétre.
Első nap, még kicsit borongós időben megnéztük a Gyilkos-tavat, és a Békás-szorost (tapasztalataim szerint a turistáknak szívesebben mutatják előbbit, mint utóbbit, pedig az szerpentineivel, és hatalmas szikláival gigantikus látványt nyújt.)
Másnap a Szent Anna tavat, és a Mohos tőzeglápot néztük meg, már napsütéses időben. A Szent Anna tóban még meg is fürödtem, nagyon kellemes hűvös vize volt, aki Erdélyben jár, feltétlenül próbálja ki
Érdekes volt ott járnom, mert még ősszel, amikor szintén voltam Erdélyben, teljesen más [havas] volt a táj, most viszont majdnem megsültünk. 
Ismét ellátogattam a Parajdi sóbányába, ahol egy teljes napot eltöltöttünk családosan. Szombaton a Hargitában kirándultunk egyet. Volt ott egy cserkésztábor, és a vendéglátóink nagycsaládosan mentek meglátogatni az ott táborozó cserkész-rokonokat. Minket is magukkal vittek, és bár az elején púpnak éreztük magunkat a hátukon, a végére nagyon jól kijöttünk velük, vidám emberek voltak, olyanok, akik nem stresszelnek a legkisebb hülyeségen is, vagy ha mégis előfordulna, mindig kéznél van némi pálinka, vagy egyéb alkohol (amivel ráadásul minket is szívesen kínáltak
). Legalábbis mi ilyennek ismertük meg őket. Amikor elértük a cserkésztábort, mi a családdal leléptünk, és elmentünk kirándulni egyet. Már felfele úton is láttuk a nővéremmel, és végül rá is bukkantunk egy hihetetlenül gyönyörű patakra. Szóval, ha Erdély közelében jár valaki, az próbáljon meg minden erejéből eljutni a Vár-patakhoz, mert semmihez sem fogható a szépsége, legalábbis én még nem láttam ilyen szép patakot. Egyébként tiszta is volt a vize, nem csak szép, ittam is belőle, és nem lett semmi bajom 
Szóval a természet csodaszép, de ahol az ember is elkezdett erőlködni, ott már nem sok mindenről mondható el ugyanez. Sokak gondolják azt, hogy Románia nemsokára beáll a sorba, és Szlovákia után most ez az ország is le fog "előzni" minket (kérdés, hogy a szlovákoknak valóban sikerült-e?). Erről senkinek se legyenek illúziói, Románia még (mindig) olyan messze van Magyarországtól, mint Magyarország Németországtól, legalábbis bármerre jártunk, csak lebontott-romlott nehézipari komplexumokat, roggyadozó házakat, rossz minőségű utakat és infrastruktúrát, rossz közbiztonságot láttam, minimális pozitívummal vegyítve. Erről azonban nincsen fotóm
A természetben mindenhol szebb volt. 
Kommentek 
Új hozzászólás
Köszi. Szívesen feltölteném flickr-re is, ha be tudnék lépni 
Re:Nyaralás 2010
2010-08-13 08:46:00,Vivien
Válasz
A képek nagyon széépek...))
Akit érdekelnek a nyaraláson készített fotók, azok itt megtekinthetik azokat.
inad: Ja, és kihagytam, hogy ezzel elnyerted a (mindenkori) leghosszabb posztoló rangját xD
Kimaradt a posztból, hogy ez "az elv" a mi családunk perverziója, nem azért mondom, hogy követendő példa lenne. Sőt, most már egyszer el szeretnék jutni a tengerpartra is !! (Talán jövőre). Túrázni sajnos kevesebbet szoktunk, a kemény értelmében, pedig azt nagyon szeretek.
A falusi turizmus előnyeit sajnos nem fejtettem ki (tudtam, hogy kihagyok valamit). Arról van szó, hogy jobban megismered a helyet, ahol vagy, és az igazi arcát ismered meg. Nagyjából ez a lényeg.
Szerintem azt senki sem állítja, hogy a Szlovákiai magyaroknak baja lenne a Magyarországi magyarokkal. A legtöbben azt is tudják, hogy a baj nem a szlovák emberekkel van. De a politikusi gárdát ki kéne végezni. Már csak azért is, hogy ekkora arcuk van. Már bocsánat. De egy négyzetcentiméternyi terület nincs az országukban, ami nem let volna ezer évig magyar terület, és ehhez képest amiket előadnak...
Akkor bekezdésenként fűznék hozzá dolgokat
Egy hely: mi is sokat járunk-kelünk az országban, mostanság már ritkábban mint néhány éve, de azért még mindig állandó helye van a túrabakancsnak a cipősszekrényben (és Zselé tudja, milyen is az, hogyha nálunk, az ezer szekrény hazájában valami ilyen központi helyen van) Nyáron azért nem merünk már bevállalni víztől távol eső helyeket, mert általában kifogjuk a 35-40 fok közötti hőmérsékletet (ez nem olyan nagy mázlifaktor, amekkorának tűnik, valójában mindig úgy megyünk nyaralni, hogy a névnapom -július 21.- beleesik). Most idén másként volt, de szerencsére Balatonfüred sokoldalú hely, el lehet ott lenni borús időben is.
Egy szállás: ez a falusi életstílus tényleg nem lehet rossz, de mint később le is írtad, egy ilyen rossz infrastruktúrával és szociális helyzettel rendelkező országban jelentősen csökkennek az esélyek, hogy -akárhol, nem csak falun- valóban pihenni térhet haza az ember a szállására és nem vízvezetéket szerelni, legyet csapkodni és alkalmanként revolvert ragadva megvédeni a várost Henry Fondától. Na jó, ez utóbbi csak poén volt, de a beszámolód olyan érzéseket keltett bennem, amik felidézték a Volt egyszer egy Vadnyugat c. filmet. Amit valójában nem is láttam.
Egy program: nos, a képekből meg a szavaidból ítélve keleti szomszédaink két dologra lehetnek büszkék:
-vendégszeretet
-táj (amin ők igazából csak rontottak, de hát ez mindenhol így van.)
És szentelek egy külön témát a jó palócoknak meg a tót atyafiaknak:
Ez az egész magyar-szlovák ellentét a politika szüleménye, valójában a szlovákiai magyaroknak és szlovákoknak semmi baja nincs velünk. Megkockáztatom, hogy Trianon előtt sem volt. A kártyákat az öltönyösök keverték így. Én voltam Szlovákiában, igaz egy magyarlakta településen (Még Fico és Slota idejében... erre még kitérek). Ott is nagyon vendégszerető, barátságos emberekkel találkozhatsz, a boltban is mosolyog rád az eladó és nem unottan mormog, hogy "SuperShop kártyája van?". Sok fiatalt lehet látni az utcákon, mégis kéz a kézben sétálgatnak (egyneműek inkább vállt vállnak vetve) minthogy verekednének a nemzetiségük miatt.
Ez az egész olyannyira mondva csinált, ahogy azt Beliczai Balázs is mondotta volt a Showder Klubban: "..Fekete Pákót megverték Pozsonyban, mert magyar."
Ugye?
Itthon sincs olyan ember, aki nem szeretné a szlovákokat. Illetve van, de többnyire vagy nem tudja megindokolni, hogy miért, vagy az alábbiak valamelyikét hozza fel:
-mert szlovákok
-mert k*csögök
A magyarellenes intézkedésekről (függőleges regionális felosztás, nyelvtörvény, szlovák himnusz nyomatása magyar nemzetiségi iskolákban is) pedig megint csak azt mondhatom, hogy a politikusok műve. Hogy mi az emberek műve? Az, hogy ezeket a politikusokat ők leváltották.
Tyű, de rég írtam ennyit.
Hasonló cikkek
Ugyanebben a kategóriában olvashatod:
Melk, Ausztria,2011-04-10 13:40:00
A nyár utolsó történései,2010-08-23 11:46:00
Nyaralás 2010,2010-08-10 14:23:00
Erdély 2010,2010-08-01 20:02:00
Motor: DADIblog 1.0 | Kasztni: HTML, CSS
Copyright © dadikovi
Felhasznált programok: Gimp, Geany, Inkscape.
